A vezetői pozícióban dolgozók sokszor irigylésre méltó életstílust élvezhetnek. De ennek is, mint mindennek ára van. Ugyanis kevesen veszik figyelembe, hogy a vezetők gyakran küzdenek az elszigeteltség érzésével és a magányos döntéshozatal terhével. Ez a jelenség sok vezetőt érint, de mégis kevesen beszélnek róla.
Mi is pontosan a vezetői elmagányosodás?
A vezetői elmagányosodás nem pusztán az egyedüllét érzése, hanem sokkal inkább egy olyan komplex állapot, amelyben a vezetők úgy érzik magukat, hogy nincs kivel megosztani a terheiket és döntéseik súlyát. De nem csak ezzel kell szembe nézniük, hanem azzal a ténnyel is, hogy vezetői létük által kiszorulnak a kollegiális bulikból. Azokból a chat csoportokból, ahol előzőleg, – míg nem volt vezető – kollégákkal együtt a napi viccelődéseiket élték meg, problémáikat osztották meg. Ezáltal számukra főleg a kemény munka marad csöppnyí lazítás nélkül.
A legnehezebb teher ezzel kapcsolatban a közép vezetőkön van. Ugyanis ők nem tartoznak sem a csúcs vezetők közé, sem pedig a végrehajtói beosztott státuszba sem.
Ez egy igen szorongató érzés, ami napról napra kúszik be egy vezető életébe.
A kiégésért IS elsődlegesen a vezetői elmagányosodást okolom.
Mi okozza a vezetői elmagányosodást?
Elsődleges okok közé tartozik a felelősség hordozása, az elvárások nyomása, és az állandó stressz. A vezetők gyakran úgy érzik, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy sebezhetőnek tűnjenek a csapatuk előtt, így maguk zárkóznak be és kerülik a segítségkérést.
Hogyan lehet felismerni és kezelni a vezetői elmagányosodást?
A felismerés az első lépés a kezelés felé. Fontos, hogy a vezetők felismerjék és elfogadják, ha úgy érzik, hogy magányosak vagy elszigeteltek.
Én ezt személyes élményként éltem át a pandémia idején. A covid okozta hirtelen jött pánik helyzet elhárítása még adott kellő adrenalint ahhoz, hogy ne érezzem. De ennek az érzésnek, az elmagányosodásnak időre van szüksége ahhoz, hogy el tudjon uralkodni az emberen. Nálam közel fél év után vált elviselhetetlenné, mikor a második lezárási hullám elért minket. Hiába állt vissza a rend pár hónap után, már semmi sem volt a régi. Akkor jöttem rá, hogy én ezt már előtte is éreztem, csak most vált annyira megfoghatóvá, hogy már nem tudtam eltagadni.
Egyre nehezebben hoztam döntéseket, úgy éreztem, hogy a lassulok, de ami a legjobban fájt, hogy nem élveztem a minden napokat. Valamint éreztem, és tapasztaltam, hogy az idő ezt nem oldja meg, sőt, napról-napra egyre csak mélyül az érzés.
Mi a teendő, ha egy vezető elmagányosodást tapasztal?
Semmiképp se higgye azt, hogy ez rendben van. Keressen segítséget és támogatást más vezetőktől vagy szakemberektől, és ne féljen megosztani a problémáit, kihívásait másokkal. Az együttműködés és a támogatás segít megszabadulni az elszigeteltség érzéstől és visszaállítani az egyensúlyt a vezetői szerepben.